Az elmúlt években a ChatGPT-programok (OpenAI, Gemini, Google AI stb.) és a hozzájuk hasonló beszélgető mesterséges intelligenciák, röviden „chatbotok”, tömegesen váltak elérhetővé. Minden generációban növekvő mértékben használjuk őket levelek írására, receptötletek kérésére, utazás szervezésére vagy egyszerű beszélgetésre. Az 50+ korosztály is felfedezte a kényelmet: gyors, azonnali, kedves válaszokat kapunk.
A legnagyobb kockázatok idősebb korban
Digitális komfortfüggőség:
Ha a chatbot mindig azonnal reagál, könnyen érezhetjük, hogy „végre valaki figyel”. Ez különösen az egyedül élők számára veszélyes, mert a valódi emberi kapcsolatok rovására mehet a használat, a beszélgetőpartner fokozatosan a chatbot lesz.
Döntések kiszervezése:
Mindennapi mikro-döntéseinket (pl. „Mit egyek?”, „Mit válaszoljak?”, „Milyen vitamint szedjek?”) átengedve a gépnek, csökkenhet az önállóságérzet és a problémamegoldó rutin. Idővel kialakulhat a meggyőződés: „én ezt már nem tudom, inkább megkérdezem az MI-t”.
Hamis információ és téves biztonságérzet:
A chatbotok sokszor meggyőzően, magabiztos stílusban fogalmaznak, még tévesen is. Különösen veszélyes az egészség és gyógyszerek területe: egy rossz javaslat súlyos következményekkel járhat. A chatbot nem ismeri a teljes kórtörténetet, laboreredményeket, és nem felel jogilag.
Csalások és manipuláció:
Az MI-vel könnyen készíthetők „hivatalos hangú” átverő üzenetek, banki értesítők vagy rokon nevében írt sürgető levelek. Az 50+ korosztály gyakran célpontja az online csalásoknak.
Adatvédelem és magánélet:
A chatbottal folytatott beszélgetés nem bizalmas napló: az adatok felhasználódhatnak fejlesztésre, naplózásra, hibakeresésre, vagy akár illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Különösen veszélyes, ha közös eszközt használnak, vagy ritkábban frissítik a biztonsági beállításokat.
Ingyenes vs. fizetős verziók:
Az ingyenes chatbotok gyakran korlátozottabbak, rövidebb kontextust kezelnek, lassabbak, egyszerűbb modellt használnak – így nagyobb az esély a tévedésre, még magabiztos stílus mellett. A fizetős csomagok általában stabilabbak, gyorsabbak és pontosabbak, de a rétegződés új kockázatot teremt: aki az alap szintet használja, könnyen téves információ alapján dönthet.
Mit tehetünk?
A chatbot legyen asszisztens, ne orvos, ügyvéd vagy pénzügyi tanácsadó.
Egészségügyi kérdéseknél mindig kérjünk visszaellenőrizhető forrásokat, és vigyük a háziorvoshoz vagy gyógyszerészhez.
Pénzügyi és személyes adatoknál legyünk szigorúak, ne osszunk meg érzékeny információt.
Tartson tudatos „MI-higiénét”: napi időkorlát, és a fontos döntéseket mindig emberrel is beszéljük át.
A ChatGPT és a chatbotok önmagukban nem „jók” vagy „rosszak”: eszközök, amelyek felnagyítják a felhasználói szokásokat. Az 50+ korosztály számára nagy segítséget adhatnak, de ugyanilyen könnyen okozhatnak függőséget, téves információból eredő károkat vagy adatvédelmi problémákat. A legjobb védelem a tudatosság: ismerni a kockázatokat, ellenőrizni a forrásokat, és különbséget tenni az ingyenes és fizetős verziók között.
Szerző: Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, gerontológiai kutató, az Odaadó Támogató Szakértője