Belépés Regisztráció

Hungarikum lett a déli harangszó és a csárdás


Hungarikum lett a déli harangszó és a csárdás

Újabb két ikonikus magyar érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe: a déli harangszó és a csárdás tánc. A Magyar Értéktárba a csárdát is felvették – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A döntés eredményeként a Hungarikumok száma 92-ről 94-re nőtt, a Magyar Értéktár pedig immár 155 elemet tartalmaz.

A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit jelölik, legyen szó élelmiszerről, népművészeti hagyatékról, természeti vagy kulturális értékekről, valamint az épített környezetről. A különböző szintű értéktárak – helyi, települési, vármegyei, külhoni, tájegységi vagy ágazati – jól kiegészítik egymást, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden érték a maga helyén kapjon elismerést.

A déli harangszó története több évszázadra nyúlik vissza: először 1456-ban szólt, amikor a magyar seregek győzelméért imádkozó keresztényeket hívta harangszó. Azóta a hálaadás és a közösségi összetartozás jelképévé vált, ma pedig számos templom és település hagyományos rítusaihoz kötődik. Érdekesség, hogy a harangszó ritmusát és dallamát évszázadokon át szigorúan örökítették, így egyes falvakban a mai napig azonos hangok hallhatók, mint évszázadokkal ezelőtt.

A csárdás tánc hagyománya szintén a magyar kultúra egyik gyöngyszeme. A dinamikus, lassú és gyors részekből álló tánc a 19. században vált különösen népszerűvé, ma pedig világszerte a legismertebb magyar néptáncformák közé tartozik. A csárdás nemcsak színpadi produkcióként él, hanem a közösségi élet részeként is: falunapokon, bálokon és családi rendezvényeken ma is táncolják. Az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván, kiemelve, hogy a tánc generációkat köt össze, és élő hagyományként folyamatosan fejlődik.

A mostani bővítés nemcsak a múlt emlékeinek megőrzését szolgálja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék és továbbvigyék a magyar kultúra jellegzetes elemeit. A Hungarikum Bizottság hangsúlyozta, hogy a gyűjtemény folyamatosan nyitott az újabb értékek iránt, és minden olyan hagyományt érdemes megőrizni, amely hozzájárul a magyar identitás gazdagításához.

2025-02-19